Nagyon sokféle arca van, több mint azt mi gondolhatnánk róla, bár eszünkbe sem jutna, hogy nem sajátjai azok, csupán álarcok. Úgy alakít, hogy a világ legtermészetesebb dolgaként fogadják és fogadjuk el, mi a környezete, pedig tudjuk, hogy hazudik, mégsem éri kritika, nincs…

Nem beszélünk róla, mondom mindenkinek, értik a hangsúlyt, hagynak, és nem kérdezik miért nem beszélek róla, kösz srácok. Elengedem, de csak így megy, ha nem jön a közelembe semmilyen formában, csendben maradunk egy darabig, és aztán majd történik valami, de úgysem tudjuk, hogy…

 Érzem, itt lüktet, jelez bennem, hogy csak életre-halálra szóló életet érdemes élni, természetes életet, ahogy a Természet is a létezés ellentétes erőinek érintkezésében, egymásra játszó, vadászó táncában lüktet.  Grandpierre Na persze, hogy belecsattantunk, de…

Tényleg jó!  Maga a tartalom, a sorok közt megbújó bölcsesség arra késztetett esetenként, hogy újraolvassak sorokat, megrágva azokban minden egyes betűt és hangulatot, még akkor is, ha kivételesen tényleg arra vagyok kíváncsi mi lesz a vége. Hogy Santiago eljut e a kincséhez,…

 Nem egyszerű ez bizony, de valahogy aztán mindig van, mennek tovább a gyengülő meg fáradó lábak, aztán mosolyog. G tegnap azt mondta, hogy írjam már a következő felolvasóest szövegét, de még nem vagyok kész agyban sem, nemhogy papíron. Érkezik majd, de idő kell, hogy minden…

Menni, menni, menni hát! Na az a legdurvább az egy hétben, a folyamatos távolság, kilométernyi gyalog, mint balog, mert muszáj, hogy úgy éljem meg, hogy ne maradjon ki semmi. A leghidegebb a sör továbbra is, bár bejött a második helyre a hajnali vacogás a nyirkos éjszakában,…

Hát nem érted? Mindig itt van velem, amikor énekeltek látod aput, vagy amikor megszólal egy dal, most élsz, nem érted, hogy bennem lebeg?  Annyira hiányzik, hogy mindenben szeretném őt látni, kellene kapaszkodni bele, de nem teszem, mert meghalt. Eltelt hét év és bennem még mindig…

 Szívrablás Hülye voltál mondom magamnak majd ha ez elmúlik Csak múlna el már nem is én vagyok ez már Csak szerettem volna ha velem is van ilyen És most benne vagyok még sosem volt sűrűbb homály Pont az az egy az az egy ötven darabja az kéne Elvinném s ha nem akar…

 Mé megyek én ilyen keveset ennyire tökéletes közegbe, mint a tegnapi Massive Attack koncert. Kéremszépen ollyyyan élményt kaptam, hogy az egy jó két hétre szerintem maximálisan feltölt majd. Azt hittem, hogy emberundorom meg tömegiszonyom van, erre simán bementem A-val az első…

Aztán jött az az állapot, amikor hirtelen minden mindegy volt, ismerős, nem? Depeche Mode after a Tűzben. Nyomasztó volt a tömeg. Olyan kötelezőnek látszott ez a buli, és nem azért, mert jól érezzük magunkat, voltak nagyon régi arcok és majdhogynem gyerekek, sokan presztízsből,…

Jó lett volna teljesen egyedül lenni azon a kiállításon, úgy nagyon csak a lámpákkal, hozzáteszem, szerintem nem volt jó helyszín ezeknek a képeknek. Szerintem egy kiállítás környezetének is adnia kell a képekhez. Bár a jó képekhez elég hogy, jó... na most akkor nem is fogtak…

Fenn említett reggeli szertartással kezdtem, persze, hogy leragadtam, tudtam, hogy nem szabad leülni, meg zenét hallgatni, mert akkor füstbe ment terv lesz csupán az egész nap. Erre mit csinálok? Leülök, becsukom a szemem meg az érzékeim és csak gyengéden letompulok, hogy elélvezzek a…

 Kicsit csatt lett ez a nap, határos a végtelen kimerültséggel, mégsem bánom ezt a rám telepedő hangulatot, szerintem sodródok kicsit, hagyom, hogy vigyen magával.

Ott volt Majk, és én nem láttam... Az a Majk, ahol minden egyes virágnak más a színe, a fáknak más illatuk van, a levelek és a hangulat tökéletes összhangot nyújtanak. A harangzene, ami sohasem untat el, vagy lepett meg, és adott valami pluszt a múló időnek... Ott volt Majk és én…