Tényleg jó!  Maga a tartalom, a sorok közt megbújó bölcsesség arra késztetett esetenként, hogy újraolvassak sorokat, megrágva azokban minden egyes betűt és hangulatot, még akkor is, ha kivételesen tényleg arra vagyok kíváncsi mi lesz a vége. Hogy Santiago eljut e a kincséhez, hogy megleli e a saját Személyes Történetét. Pedig az a típusú olvasó vagyok, aki egy jó könyvről olcvasás során azt gondolom, sose legyen vége, legyenek még sorok, nem akarom abbahagyni, letenni. Nos Coelho könyve más. Sokszor ismétel meg mondatokat, valószínűleg abban van a tanítás, és bölcselet, én meg asszem fogékony is vagyok most ezekre, mert nem egyszer vetítettem a a saját életemre az olvasottakat. Van még 20húsz oldal és nekem kell tudnom, hogy meddig jutott el a főhős, és a sok okos tanács végül milyen élethez segítette hozzá. Egy problémám van csak. Szar a tördelés. Nagyok a betűk, vagy gyorsan olvasok...?! Mindenesetre annyit kell lapozni, hogy kétórányi olvasás után már majdnem idegesített, hogy nem győzöm. "A Világlélek az emberek öröméből táplálkozik. Vagy a bánatból, az irigységből, a féltékenységből. Az ember egyetlen kötelessége, hogy beteljesítse Személyes Történetét.

Minden egy.

És ha akarsz valamit, az egész Mindenség összefog, hogy kívánságodat megvalósítsad" Hallgattam alatt Pink Floyd-t.

Kösz Ron.