Menni, menni, menni hát! Na az a legdurvább az egy hétben, a folyamatos távolság, kilométernyi gyalog, mint balog, mert muszáj, hogy úgy éljem meg, hogy ne maradjon ki semmi. A leghidegebb a sör továbbra is, bár bejött a második helyre a hajnali vacogás a nyirkos éjszakában, harmadik hely a magic mirror!  A legkomolyabb az, amikor megkérdezem az információnál, hogy hol találok mozgáskorlátozottnak fenntartott vécét, kíváncsiságból, erre kis hölgy végigmér, hogy állok, és azt mondja, itt van a hátunk mögött, de kerekesszékkel nem lehet bemenni oda, mert akkor víz meg sár van, hogy…áááááá! (…) A legszemetebb, elhagyni egy digit gépet és a legmegkönnyebbültebb én vagyok, amikor visszakapom azt a talált tárgyak osztályán (huhh). A legtutibb bármely napszakban látogatható kedvenc kocsmát a HVG állította fel, mindig mindenük van, zene, móka, kacagás, kávé, akármi, újság, és tánc is, meg parti, esetenként megaparti. A legerősebb pálinkát Ákos itatja meg velem a Pálinkaházban, mindent lemar a torkomon, mézes meggy. A legtöbbet látogatott sátor nem véletlenül a Wan2, bár vetekszik vele a Világzenei nagyszinpad is, és a Meduza is kap helyet ebben a legben. A legütősebb estém (bármily meglepő is) a Parti-arénában talált meg, Naga és Beta! A legsötétebb a biztonsági szolgálat, erre biztos van valami magyarázat, ha valaki tudna erre…A legszimpatikusabb szolgáltatás az Internet, tényleg le a kalappal, gyors, pörög, tiszta udvar, rendes ház. A legtrébb meg a telefontöltéses sátor, na hagyjuk is inkább. Legnagyobb szívás, lecsúszni Natacha Atlas koncertjéről, ezzel lemondva a Placebo feléről, és a legnagyobb ámulat az utcaszínházé, hatalmas produkció! Az általam látogatott koncertek legcsoffadtabbikja a Copicon, a legbulisabb pedig a Korai Öröm nyilván. A legtöbbvackotajándékbaadó cím természetesen a főtámogatóé (djuice), de kitett magáért a masculan is. A legtovább afterre hajló sátor a Mokka Cuka, tényleg minden nap bele lehetett csúszni a jó muzsika miatt, részemről a legkevésbé látogatott színpad a Zúzda, lévén nincs is annyi hajam…Faluból az Afro-latin, a civil idén már sokadjára ugyanaz. A legnagyobb evés, na ilyen nem volt. A legnagyobb dugást kihagytam ezen a szigeten, viszont sikerült belehallgatni vagy nyolcba véletlen, na azok…A legutálatosabb a nyirkos sátor volt, a legijesztőbb pedig mentő miatt félreállni, hál istennek nem mindennapos. A legérthetetlenebb, hogy miért kell kutyát hozni a szigetre, de tényleg, jó az a kutyának? Vagy csak elég, ha jól mutat… A legnagyobb veszteség, az egy hét szabadság, ez ugye minden volt, csak pihenés nem, de ki semmiképp sem hagytam volna. A legtöbbször elkapott telefonbeszélgetés tárgya a holvagy kérdésre irányult, a legtöbb koncertre irányuló szó pedig a Prodigy, kedden minden ember bizton kimondta egyszer. A leghangulatosabb sátor az Ambient, aki legalább egyszer nem adta le a csukáját, az sokból maradt ki. A legtöbb alvást az utolsó éjjel követtem el, egészen öt és fél órát sikerül, a többihez képest rengeteg, a legjobb pasi címet brad pittnek adom, mert szőke vagyok, második hely Andrásé, aki hazaszállítmányozott a szigetről mindenestől, köszönet. A legnagyobb fogadalom pedig, hogy jövőre én bizony csak látogató, de nem lakó leszek. A legtöbbször rajtam áteső népek kor-átlaga 18 és 22 között, szinte csak lányok, akik addig se hagyták abba a boroskola szagú vihogást, hogy rám dobjanak egy bocsbaszdmegot. Ébredni legtöbbször acdc-re sikerült és ez egyben a leghálátlanabb címet is megkapta, szerintem nem meglepő és érthetetlen. A legfárasztóbb nap persze az utolsó, a legkönnyebb program pedig maga a hazaköltözés. A kihagyott program leg a Luminárium, idén sem sikerült elkapni, pedig sejtésem szerint a leglátványosabb címet nyerné, így az utcaszínház kapja, na majd jövőre. Nem tudom melyik nap ittam legtöbbet, de az biztos, hogy sör volt, és végül azt sem tudom, hogy az első itthon töltött napomon, amikor kimentem pisilni miért hajtottam fel a nadrágom szárát és miért nem ültem rá, az deszkára…

És a legfontosabb! Van nekünk, magyaroknak egy ilyen szigetünk, ahol ötvenezer embernek van lehetősége ötvenezerféleképpen megélni azt az egy hetet!