Nem beszélünk róla, mondom mindenkinek, értik a hangsúlyt, hagynak, és nem kérdezik miért nem beszélek róla, kösz srácok. Elengedem, de csak így megy, ha nem jön a közelembe semmilyen formában, csendben maradunk egy darabig, és aztán majd történik valami, de úgysem tudjuk, hogy mi, de tulajdonképp nem mindegy? Mindig van valahogy, és a fasz meg én vagyok Csabi, amiért közhelyekbe szaladok bele, bocs, de szimpla igazság ez is. Volt ma koradélután egy szociológia zh-ja, lány megírta, aztán kijött a teremből és elballagott a tanulmányi osztályra egy uv.-csekkért, olyan egykedvűen tudta be a mai tudatlanságot. Utána meg kellett neki elég sokat dolgozni, úgyhogy nem foglalkozott vele nagyon, de elfáradt… mé isztok ti ennyit, hé?! Különben bántotta a buta zárthelyi, mert hát mégiscsak ezzel szinte vége lett volna a vizsgaidőszaknak, mert nyár van meg ilyenek. Erre megbukik, ehh, jóvanmajdodafigyeljobban, vagy nem és akkor ennyi.

C vizsga egy hét múlva.

D nincs. Jó lesz.  

Ákos vasárnap végre hazajön és hazahozza majd az egész világot.